AI Act Service Desk 2026: ingyenes uniós megfelelőségi eszközök

2026. július 8-án fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a Digital Omnibus on AI-t, amelyet 2026. július 24-én hirdettek ki az EU Hivatalos Lapjában, és 2026. július 27-től hatályos. Az (EU) 2026/1744 módosító rendelet az (EU) 2024/1689 – az AI Act – több kulcsdátumát is eltolja.

A korábbi, 2025-ös ütemezés egyes elemei viszont nem változtak: az 5. cikk szerinti tiltott gyakorlatok tilalma 2025. február 2. óta él, a GPAI-modellekre vonatkozó 51–56. cikk szerinti kötelezettségek 2025. augusztus 2. óta alkalmazandók, az AI Office-t pedig a Bizottság 2024-ben hozta létre.

A Service Desk három alapeszközből áll. A Compliance Checker egy strukturált kérdőíves felület, amely a megadott rendszerjellemzők – például a felhasználási terület, a szolgáltató és az alkalmazó szerepe, a termékkategóriák – alapján jelzi, hogy a rendszer a III. melléklet szerinti nagy kockázatú kategóriába eshet-e, vagy az I. melléklet szerinti szabályozott termékbe épített AI-nak minősülhet-e.

A magyar végrehajtás oldaláról a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet jelöli ki a hatóságokat. Az MI piacfelügyeleti hatóság és az egyetlen kapcsolattartó pont a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, az MI bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A NAIH adatvédelmi hatóságként jár el, és a Korm. rendelet nem ruházza fel MI piacfelügyeleti vagy bejelentő hatósági jogkörrel.

A Compliance Checker hatóköre és korlátai A Compliance Checkert a Bizottság kifejezetten a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok számára fejlesztette. A kérdőív az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott kockázati kategóriákat – a tiltott, a nagy kockázatú, a korlátozott kockázatú és a minimális kockázatú kategóriát – a felhasználó által megadott rendszerjellemzők alapján igyekszik hozzárendelni egy adott AI-megoldáshoz.

A Checker különösen a III. melléklet nyolc felhasználási területén – biometria, kritikus infrastruktúra, oktatás és szakképzés, foglalkoztatás, alapvető magán- és közszolgáltatások, bűnüldözés, migráció és határellenőrzés, valamint igazságszolgáltatás és demokratikus folyamatok – nyújt támpontot, de az értékelés nem pótolja a 9. cikk szerinti kockázatkezelési rendszert vagy a 43. cikk szerinti megfelelőségi értékelést.

A súlyos incidens bejelentésének szabályai is érintettek. A 3. cikk 49. pontja határozza meg a súlyos incidens fogalmát, a 73. cikk szerint a nagy kockázatú rendszerek szolgáltatóinak a tudomásszerzést követően legkésőbb 15 napon belül kell bejelentést tenniük a piacfelügyeleti hatóságnál, kiterjedt jogsértésnél 2, halálesetnél 10 napon belül.

A KKV- és startup-mentesség a 99. cikk (6) bekezdése alapján a két összeg – a fix bírságösszeg és az árbevétel-alapú százalék – közül az alacsonyabbat jelenti, és a szabály MINDEN sávra, így az 5. cikk szerinti tiltott gyakorlatok megsértésére is vonatkozik.

Az (EU) 2024/1689 rendelet a kötelezettségeket a szolgáltatóra (provider) és az alkalmazóra (deployer) osztja. A 16. cikk a szolgáltató kötelezettségeit sorolja fel: kockázatkezelési rendszer (9. cikk), adat- és irányítási gyakorlatok (10. cikk), műszaki dokumentáció (11. cikk), naplózás (12. cikk), az emberi felügyeletet biztosító intézkedések (14. cikk), pontosság, robusztusság és kiberbiztonság (15. cikk), valamint a 43. cikk szerinti megfelelőségi értékelés.

A 27. cikk szerinti FRIA-t a közjogi szervként vagy közszolgáltatást nyújtó magánszervezetként működő alkalmazóknak, továbbá a III. melléklet 5. pont b) és c) alpontja szerinti rendszerek alkalmazóinak kell elvégezniük. A FRIA célja, hogy az alkalmazó a bevezetés előtt azonosítsa az alapvető jogokra gyakorolt lehetséges hatásokat, és mérséklő intézkedéseket határozzon meg.

A 47. cikk az EU-megfelelőségi nyilatkozatról szól, amelyet a szolgáltató állít ki a megfelelőségi értékelés lezárását követően, és amely igazolja, hogy a rendszer megfelel a rendelet követelményeinek. A Checker nem állít ki megfelelőségi nyilatkozatot, és nem is helyettesíti azt.

A GPAI-modellek szolgáltatóira az 51–55. cikkek vonatkoznak, az 56. cikk a gyakorlati kódexekről szól, amelyek önkéntes együttműködési keretet biztosítanak.

A magyar végrehajtási keretet a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet határozza meg. A Korm. rendelet az MI piacfelügyeleti hatóságot és az egyetlen kapcsolattartó pontot a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszterben jelöli ki, míg az MI bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság.

A piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik a 73. cikk szerinti súlyos incidens bejelentésének fogadása, a 74. cikk szerinti piacfelügyeleti intézkedések megtétele, valamint a 99. cikk szerinti bírságolás a magyar joghatóság alá tartozó jogalanyok esetében. A Checker kimenete e hatósági eljárásokat nem indítja el automatikusan, de a jelzett kategória és a megadott rendszerjellemzők alapján a vállalkozás felkészülhet a bejelentésre.

A nemzeti szabályozási sandboxot 2027. augusztus 2-ig kell felállítani, és a sandbox célja, hogy a nagy kockázatú rendszerek szolgáltatói és alkalmazói korlátozott, felügyelt környezetben tesztelhessék a megoldásaikat, mielőtt forgalomba hozzák azokat. A sandbox szabályait a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. Korm. rendelet keretei között a végrehajtási jogszabályok állapítják meg, így a sandboxba való belépés konkrét feltételeit a Korm. rendelet jelenleg nem részletezi.

A magyar KKV-knak a Service Desk használata mellett érdemes a 99. cikk (6) bekezdésének KKV-kedvezményét is figyelembe venniük: a két összeg – a fix bírság és az árbevétel-alapú százalék – közül az alacsonyabb alkalmazandó, és ez a kedvezmény a 99. cikk MINDEN sávjára, így az 5. cikk megsértésére is vonatkozik.

A 99. cikk a bírságok mértékét az alábbi sávokban határozza meg: az 5. cikk szerinti tiltott gyakorlatok megsértése esetén legfeljebb 35 millió euró vagy a globális éves árbevétel 7%-a (a magasabb); a legtöbb egyéb kötelezettség megsértése esetén legfeljebb 15 millió euró vagy 3%; hibás, hiányos vagy félrevezető tájékoztatás esetén legfeljebb 7,5 millió euró vagy 1%.

A KKV- és startup-kedvezményt a 99. cikk (6) bekezdése rögzíti: a két összeg – a fix bírság és az árbevétel-alapú százalék – közül az alacsonyabb alkalmazandó, és ez a szabály MINDEN sávra, így az 5. cikk megsértésére is vonatkozik. Az (EU) 2026/1744 rendelet a 99. cikk új (6a) bekezdésével a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjesztette ezt a szabályt a (4) és (5) bekezdés szerinti bírságoknál.

A Checker a 47. cikk szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem állítja ki, de jelzi, hogy a nyilatkozat a megfelelőségi értékelés lezárását követően szükséges. A 47. cikk az értékelési eljárást nem határozza meg, hanem a nyilatkozat tartalmát és formáját rögzíti. A Checker így a megfelelőségi értékelésben közvetlenül nem segít, de a jelzett kategória és a megadott rendszerjellemzők alapján a vállalkozás azonosíthatja a szükséges dokumentumokat.

A 9. cikk szerinti kockázatkezelési rendszer a nagy kockázatú rendszerek szolgáltatóira kötelező, és magában foglalja a kockázatok azonosítását, értékelését és mérséklését a teljes életciklus során. A Checker a kockázatkezelési rendszer meglétét nem vizsgálja, de jelzi, hogy a 9. cikk alkalmazandó a III. melléklet szerinti nagy kockázatú rendszerekre.

A Service Desk 2026-ban a magyar KKV-k számára a legalacsonyabb belépési költségű tájékozódási pont: a Compliance Checker, az AI Act Explorer és a kérdésbeküldő űrlap ingyenesen elérhető, bár a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs. A Checker kimenete nem hatósági döntés, de jelzi, hogy a vállalkozás melyik kockázati kategóriába eshet, és milyen cikkek alkalmazandók.

A magyar végrehajtás oldaláról a piacfelügyeleti hatóság a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, a NAIH pedig kizárólag adatvédelmi hatóságként jár el. A 344/2025. Korm. rendelet a részletszabályokat a végrehajtási jogszabályokra bízza, így a bejelentés formátumát, a sandbox belépési feltételeit és az ügyintézési határidőket a Korm. rendelet jelenleg nem határozza meg.

A döntéshozói lépések sorrendje a következő: először a Compliance Checker kitöltése, másodszor a jelzett kategória és cikkek alapján a belső szakértői felülvizsgálat, harmadszor a 9. cikk szerinti kockázatkezelési terv, a 11. cikk szerinti műszaki dokumentáció, a 26. és 27. cikk szerinti FRIA, valamint a 43. cikk szerinti megfelelőségi értékelés elkészítése, negyedszer a 47. cikk szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállítása, ötödször a 73. cikk szerinti súlyos incidens-bejelentési eljárásrend kialakítása, hatodszor az 50. cikk szerinti jelölési megoldás bevezetése.

A KKV-kedvezmény a 99. cikk (6) bekezdése szerint a két összeg közül az alacsonyabbat jelenti, és a MINDEN sávra, így az 5. cikk megsértésére is vonatkozik. A Checker a kedvezményt nem alkalmazza automatikusan, de a jelzett kategória és a megadott árbevétel alapján a vállalkozás a saját belső nyilvántartásából előkészítheti az igazolást.