AI Act 2026–2028: a vezetői döntések pontos időrendje
2026. augusztus 2-a óta a chatbotok és a mesterséges intelligenciával generált szöveges, képes, hangos tartalom jelölése az 50. cikk alapján kötelező az Európai Unióban, a 15 millió euró vagy a globális éves árbevétel 3%-ának sávjával sújtva a mulasztást.
A tét most konkrét: a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó szolgáltatói és alkalmazói kötelezettségek 2027. december 2-ától, az I. melléklet szerinti, szabályozott termékbe épített MI-komponensek kötelezettségei 2028. augusztus 2-ától válnak alkalmazandóvá, és a 99. cikk szerinti bírságsávok a tiltott gyakorlatok esetén 35 millió euróig vagy a globális éves árbevétel 7%-áig terjednek. Magyarországon a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet jelöli ki a piacfelügyeleti hatóságot (a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter) és a bejelentő hatóságot (a Nemzeti Akkreditáló Hatóság). A NAIH adatvédelmi hatóságként továbbra is a GDPR-alapú ügyekben illetékes, az MI piacfelügyeletben nem.
Az AI Act alkalmazása nem egyszerre, hanem 2025 februárjától 2028 augusztusáig tartó lépcsőkben történik: a tiltott gyakorlatok 2025. február 2. óta, a GPAI-kötelezettségek 2025. augusztus 2. óta, az 50. cikk szerinti átláthatóság 2026. augusztus 2. óta, a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerek 2027. december 2-ától, az I. melléklet szerinti, szabályozott termékbe épített MI-komponensek pedig 2028. augusztus 2-ától alkalmazandók. A magyar végrehajtás 2025. évi LXXV. törvénnyel és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel megtörtént, a piacfelügyeleti hatóság a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság.
A vezetői naptár hat kulcsdátuma a magyar KKV-k számára: 2026. augusztus 2. (50. cikk átláthatósága, jelölési kötelezettség), 2027. augusztus 2. (nemzeti szabályozási sandboxok határideje), 2027. december 2. (III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerek), 2028. augusztus 2. (I. melléklet szerinti termékbe épített MI-komponensek), a súlyos incidensek 15/10/2 napos bejelentési határideje, valamint a harmonizált szabványok (CEN-CENELEC JTC 21) 2026 végétől várható megjelenése. A 99. cikk szerinti bírságsávok KKV-kra és startupokra a magasabb összeg helyett a két szám közül az alacsonyabb összeget alkalmazzák, ami a magyar mikro- és kisvállalkozások számára a tényleges kockázatot mérsékli.
- Rendeleti alap
- (EU) 2024/1689 és (EU) 2026/1744
- Jogszabály hatálybalépése
- 2024. augusztus 1.
- Módosítás hatálybalépése
- 2026. július 27.
- Magyar végrehajtás
- 2025. évi LXXV. törvény és 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet
- Piacfelügyeleti hatóság
- a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter
- Bejelentő hatóság
- a Nemzeti Akkreditáló Hatóság
1. A lépcsőzetes alkalmazás logikája és a 2026-os állapot
Az (EU) 2024/1689 rendelet 113. cikke 2024. augusztus 1-jei hatálybalépést írt elő, az alkalmazás dátumait azonban a 113. cikk szakaszosan, 2025. február 2., 2025. augusztus 2., 2026. augusztus 2., 2027. augusztus 2. és 2028. augusztus 2. dátumokra osztotta szét.
2025. február 2. óta alkalmazandó az 5. cikk szerinti tiltott gyakorlatok tilalma, amely a társadalmi pontozásra, a manipulatív vagy megtévesztő technikákra és a biometrikus kategorizálás egyes formáira terjed ki. 2025. augusztus 2. óta hatályosak a GPAI-modellekre vonatkozó 51–56. cikkek, beleértve az 53. cikk szerinti, az uniós szerzői jogot (és a TDM-kivétel alóli fenntartásokat) tiszteletben tartó szolgáltatói politikát, valamint a 101. cikk szerinti, a GPAI-szolgáltatókra alkalmazandó 15 millió eurós vagy 3%-os bírságmaximumot.
2026. augusztus 2-án életbe lépett az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettség, amely a közvetlenül a felhasználóval interakcióba lépő chatbotok és a generált szöveges, képes, hangos tartalom jelölését írja elő. Ez a kötelezettség a 99. cikk (4) bekezdése értelmében legfeljebb 15 millió euró vagy 3%-os sávba esik, és a magyar KKV-kra, fejlesztőkre, oktatási intézményekre egyaránt vonatkozik, amennyiben saját felületükön vagy termékükben ilyen rendszert üzemeltetnek.
A 2026-os állapot értékeléséhez a magyar vezetőknek három forrást kell egyidejűleg használniuk: az AI Act Service Desket és a Single Information Platformot, amelyet a Bizottság 2025. október 8-án indított, és amely a Compliance Checker, az AI Act Explorer és a kérdésbeküldő űrlap funkciókat kínálja (a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs); a NAIH weboldalát, ahol az adatvédelmi hatósági státusz megerősíthető; valamint a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendeletet a nemzeti hatósági struktúráról.
A 2026-os kilenc hónap nem újabb haladék, hanem az egyetlen reális felkészülési idő a 2027. december 2-i nagy kockázatú határidőre. A magyar vezetőnek most kell döntenie arról, hogy rendszere a III. melléklet nyolc felhasználási területe (biometria, kritikus infrastruktúra, oktatás, foglalkoztatás, alapvető szolgáltatások, bűnüldözés, migráció, igazságszolgáltatás) közé esik-e, mert ez határozza meg a 27. cikk szerinti FRIA, az alapvető jogokra gyakorolt hatás vizsgálatának kötelezettségét. Aki most nem azonosítja a kockázati osztályt, az 2027 decemberében 15 millió eurós vagy 3%-os sávval szembesülhet.
2. A 2026. augusztus 2-i átláthatósági kötelezettség és a magyar végrehajtás
2026. augusztus 2. óta az 50. cikk alkalmazandó, ami két, egymástól eltérő kötelezettséget takar. Egyrészt a közvetlenül a felhasználóval interakcióba lépő mesterséges intelligenciának minősülő rendszerek (tipikusan a chatbotok) kivétel nélkül kötelesek jelezni a felhasználónak, hogy MI-vel kommunikál, kivéve, ha a körülmények alapján ez nyilvánvaló. Másrészt a generált szöveges, képes, hangos vagy egyéb mesterséges tartalmat géppel olvasható és adott esetben ember által is észlelhető módon meg kell jelölni, a deepfake-ről nem is beszélve, amelyről az 50. cikk (4) bekezdése külön rendelkezik.
A magyar végrehajtás egyértelműsíti a hatósági struktúrát. A 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert jelöli ki az MI piacfelügyeleti hatóságnak és egyben az egyetlen kapcsolattartó pontnak, míg a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A NAIH továbbra is az általános adatvédelmi hatóság, a GDPR-alapú ügyekben illetékes, de az AI Act piacfelügyeleti feladataiba nem kapott szerepet, így a magyar vállalkozásnak az 50. cikkel kapcsolatos kérdésekkel a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter által működtetett mechanizmushoz kell fordulnia.
A gyakorlatban a jelölési kötelezettség többféle rendszert érint: a webáruházak és ügyfélszolgálati felületek chatbotjait, a belső tudásbázisokat, a dokumentum-előállító és összegző MI-eszközöket, a marketing- és tartalom-előállító rendszereket, valamint a deepfake-t tartalmazó vagy mesterségesen generált hanganyaggal kiegészített videókat. A 99. cikk (4) bekezdése szerinti bírságsáv 15 millió euró vagy 3%, KKV-knál és startupoknál a két összeg közül az alacsonyabb.
A 2025. október 8-án indult AI Act Service Desk és a Single Information Platform Compliance Checkere segítségével a vállalkozás ingyenesen azonosíthatja, hogy a 26. cikk szerinti alkalmazói kötelezettségek vagy a 16. cikk szerinti szolgáltatói kötelezettségek alá tartozik-e. Az AI Act Explorer a 113. cikk szerinti alkalmazási dátumokat a módosításokkal együtt jeleníti meg.
2026. augusztus 2-a óta a magyar KKV-knál, fejlesztőknél és intézményi döntéshozóknál a jelölési hiányosság azonnal piacfelügyeleti eljárást vonhat maga után, amelyet a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, mint MI piacfelügyeleti hatóság folytat le. A 2026-os harmadik és negyedik negyedév a tényleges felkészülés ideje: jelölési szöveg, felhasználói felület, belső szabályzat, oktatási anyag és incidenskezelési terv elkészítése a 26. és 27. cikk alkalmazói kötelezettségei mentén.
| Hatálybalépés | Időpont | Jogszabályi hely | Forrás megbízhatósága |
|---|---|---|---|
| AI Act hatálybalépése | 2024. augusztus 1. | 113. cikk (Eredeti) | igazolt |
| Az 50. cikk alkalmazandóvá válása | 2026. augusztus 2. | 50. cikk, 113. cikk | igazolt |
| A III. melléklet szerinti nagy kockázat | 2027. december 2. | (EU) 2026/1744 | igazolt |
| Az I. melléklet szerinti termékbe épített MI | 2028. augusztus 2. | (EU) 2026/1744 | igazolt |
| GPAI-kötelezettségek | 2025. augusztus 2. | 51–56. cikk | igazolt |
A cikk téziseAz AI Act 2026 és 2028 között hat dátumra és hét döntésre bontja a vezetői felkészülést, és a magyar KKV-knak a mostani negyedévben kell elindulniuk.
3. A 2027. december 2-i határidő: önálló nagy kockázatú rendszerek
2027. december 2-ától alkalmazandók a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó szolgáltatói és alkalmazói kötelezettségek.
A szolgáltatói oldal legfontosabb kötelezettségei a 9–15. cikkek: kockázatkezelési rendszer (9. cikk), adat- és adatkormányzás (10. cikk), műszaki dokumentáció (11. cikk), eseménynaplózás (12. cikk), az üzemeltető számára szóló átláthatóság és tájékoztatás (13. cikk), emberi felügyelet (14. cikk), pontosság, robusztusság és kiberbiztonság (15. cikk). A megfelelőségi értékelési eljárást a 43. cikk szabályozza, és a 47. cikk az EU-megfelelőségi nyilatkozatról rendelkezik, amely nem tévesztendő össze a tanúsítással.
Az alkalmazói (deployer) oldalon a 26. cikk emberi felügyeletet, a 27. cikk szerinti FRIA-t (alapvető jogokra gyakorolt hatás vizsgálata), a 26. cikk szerinti incidensjelentést, valamint a 26. cikk szerinti nyilvántartás-vezetést írja elő.
A súlyos incidensek bejelentése a 73. cikk alapján a szolgáltatóra hárul: a tudomásszerzést követően legkésőbb 15 napon belül kell jelenteni a piacfelügyeleti hatóságnak, a tagállamokban okozott kiterjedt jogsértésnél 2, halálesetnél 10 napon belül. A 3. cikk 49. pontja határozza meg a súlyos incidens fogalmát, amely magában foglalja a személy halálát, súlyos személyi sérülését, az alapvető jogok súlyos sérelmét, valamint a kritikus infrastruktúra súlyos és visszafordíthatatlan zavarát és a súlyos vagyoni vagy környezeti kárt.
2027. december 2-ig a magyar nagy kockázatú rendszert fejlesztő vagy alkalmazó szervezetnek rendelkeznie kell kockázatkezelési rendszerrel, adatkormányzási eljárással, műszaki dokumentációval, eseménynaplózással, emberi felügyeleti tervvel, a 27. cikk hatálya alá eső alkalmazóknál FRIA-val, valamint a 73. cikk szerinti incidensjelentési eljárással. A magyar KKV-k számára az alkalmazói oldal a reálisabb belépési pont: a 27. cikk szerinti FRIA elkészítése a 26. cikk emberi felügyeleti szabályaival együtt a 99. cikk (4) bekezdése szerinti 15 millió eurós vagy 3%-os sáv alá esik, és a KKV-mentesítés miatt jellemzően a 3%-os sáv a releváns.
4. A 2028. augusztus 2-i határidő: szabályozott termékbe épített MI
2028. augusztus 2-ától alkalmazandók az I. melléklet szerinti, szabályozott termékbe épített MI-komponensek kötelezettségei. Az I. melléklet azokat a termékkategóriákat sorolja fel, amelyekre uniós harmonizációs jogszabály (például orvostechnikai eszköz, gépjármű, játék, lift, nyomástartó berendezés, rádióberendezés) vonatkozik, és amelyekbe a gyártó MI-komponenst épít vagy ilyennek minősül. Ilyenkor az AI Act kötelezettségei a termékre vonatkozó uniós jogszabály keretében érvényesülnek, és a megfelelőségi értékelést a termékre vonatkozó jogszabály szerint kell elvégezni, kiegészítve a 9–15. cikkek szerinti MI-specifikus követelményekkel.
A szolgáltatói oldalon a 16. cikk szerinti kötelezettségek az irányadók, és a 43. cikk szerinti megfelelőségi értékelési eljárás a termékre vonatkozó jogszabály szerinti eljárásba integrálódik. Az orvostechnikai eszköz, gépjármű vagy játék területén tevékenykedő magyar gyártónak 2028. augusztus 2-ig kell biztosítania, hogy a beépített MI-komponens megfeleljen a 9–15. cikkeknek, és a 11. cikk szerinti műszaki dokumentáció az adott termékre vonatkozó műszaki dokumentáció részét képezze. A 47. cikk szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozatot a termékre vonatkozó jogszabály szerint kell kiállítani, kiegészítve az AI Act szerinti nyilatkozattal.
Az alkalmazói oldalra a 26. cikk és a 27. cikk szerinti kötelezettségek itt is vonatkoznak, ám a 27. cikk szerinti FRIA kötelezettsége csak a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerekre kötelező, az I. melléklet szerinti termékbe épített MI-komponensek esetében a termékre vonatkozó jogszabály szerinti eljárás érvényesül. A magyar gyártónak és importőrnek 2028. augusztus 2-ig fel kell készülnie a 16. cikk szerinti nyilvántartás-vezetésre, a 11. cikk szerinti műszaki dokumentáció karbantartására, valamint a 73. cikk szerinti súlyosincidens-jelentésre.
A harmonizált szabványok 2026 végétől várhatók a CEN-CENELEC JTC 21 munkacsoportban, és ezek alkalmazása a 40. cikk értelmében megfelelőségi vélelmet biztosít a 9–15. cikkek és a 11. cikk követelményeinek való megfelelésre. A magyar gyártó a 16. cikk szerinti megfelelőségi értékelésnél támaszkodhat ezekre a szabványokra, és a 47. cikk szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozatban hivatkozhat rájuk.
2028. augusztus 2-ig a magyar orvostechnikai, gépjármű-, játék- és más szabályozott termékbe MI-komponenst építő gyártónak integrálnia kell a 9–15. cikkek szerinti MI-specifikus követelményeket a meglévő termékmegfelelőségi eljárásba. Aki ezt a 2027. december 2-i önálló nagy kockázatú határidőhöz igazítva előkészíti, az a 2028. augusztus 2-i határidőre már csak a termékspecifikus kiegészítésekre koncentrálhat, és a KKV-mentesítés itt is érvényesül: a 99. cikk (6) bekezdése a két összeg közül az alacsonyabbat alkalmazza.
5. A GPAI-kötelezettségek és az 53. cikk szerinti szerzői jog
2025. augusztus 2. óta alkalmazandók a GPAI-modellekre (general-purpose AI models) vonatkozó 51–56. cikkek. A 3. cikk 63. pontja alapján GPAI-modellnek minősül minden olyan modell, amely széles körű feladatokra alkalmazható, és az 51. cikk (2) bekezdése szerinti szisztémás kockázatú GPAI-modell az, amely a Bizottság által meghatározott, kiemelkedő képességekkel bír (tipikusan a 10^25 FLOP feletti számítási kapacitással betanított modellek). A 101. cikk alapján a GPAI-szolgáltatókra alkalmazandó bírságmaximum 15 millió euró vagy a globális éves árbevétel 3%-a, a magasabb összeg; a 99. cikk (6) bekezdésének KKV-szabálya erre a bírságra nem vonatkozik.
Az 53. cikk szerinti kötelezettség a GPAI-szolgáltatókra hárul, és nem a downstream felhasználókra. Az 53. cikk (1) bekezdése (b) alpontja értelmében a szolgáltatónak az uniós szerzői jogot tiszteletben tartó, és adott esetben a szöveg- és adatbányászati (TDM) kivétel alóli fenntartásokat is figyelembe vevő politikát kell kidolgoznia és nyilvánossá kell tennie. Ez a kötelezettség nem „fair use” jellegű kivétel, hanem a jogosultak által az (EU) 2019/790 irányelv 4. cikk (3) bekezdése szerinti opt-out nyilatkozatok tiszteletben tartása.
Az 55. cikk a szisztémás kockázatú GPAI-modellekre vonatkozik: a szolgáltatónak modellértékelést, szisztémás kockázatértékelést és kockázatkezelést kell végeznie, valamint súlyos incidenst indokolatlan késedelem nélkül be kell jelentenie az AI Office felé. Ez a 73. cikk szerinti 15/10/2 napos határidőtől eltér, itt az AI Office felé kell bejelenteni, és a határidő az 55. cikk (1) bekezdése (c) alpontja szerint „indokolatlan késedelem nélkül”, vagyis az eset súlyosságához igazítottan értelmezendő.
Az 56. cikk a gyakorlati kódexekről (codes of practice) szól, amelyeket a Bizottság ösztönöz, és amelyekhez a GPAI-szolgáltatók önkéntesen csatlakozhatnak. Az 56. cikk nem hatósági intézkedés, nem tanúsítvány és nem megfelelőségi vélelmet biztosító szabvány, hanem az iparág által közösen kialakított, az 53. és 55. cikkeknek való megfelelést segítő keretrendszer. A magyar GPAI-szolgáltató (amennyiben ilyen tevékenységet végez) e kódexekhez való csatlakozással csökkentheti a megfelelőségi kockázatot, de a 101. cikk szerinti bírság alól nem mentesül.
A magyar KKV, amely downstream felhasználóként alkalmaz GPAI-modellt, az 50. cikk szerinti jelölési, a 26. cikk szerinti alkalmazói és a 4. cikk szerinti AI-műveltségi kötelezettségekre koncentráljon, és ne próbálja közvetlenül alkalmazni az 53. cikk szerinti kötelezettségeket, mert azok a GPAI-szolgáltatóra hárulnak. Aki saját modellt fejleszt vagy finomhangol, az az 51. cikk (2) bekezdése szerinti szisztémás kockázatú besorolást az AI Act Service Desk Compliance Checkerével ingyenesen ellenőrizheti.
6. A magyar végrehajtás és a nemzeti hatósági struktúra
A magyar végrehajtás két pilléren nyugszik: a 2025. évi LXXV. törvényen, amely a jogharmonizációt teremti meg, valamint a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendeleten, amely a hatósági struktúrát jelöli ki. A rendelet a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert jelöli ki az MI piacfelügyeleti hatóságnak és egyben az egyetlen kapcsolattartó pontnak, míg a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság.
Ez a magyar mikro- és kisvállalkozások számára a tényleges bírságkockázatot mérsékli, ám a 99. cikk (4) bekezdése szerinti 15 millió eurós vagy 3%-os sáv a 26. cikk szerinti alkalmazói és a 27. cikk szerinti FRIA-kötelezettségek megsértése esetén is érvényesül, igaz, a KKV-mentesítés itt is alkalmazandó.
A nemzeti szabályozási sandboxokat 2027. augusztus 2-ig kell felállítani a tagállamokban, beleértve Magyarországot is.
A bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségek a 73. cikk (súlyos incidens), a 27. cikk (FRIA fennmaradó magas kockázat), valamint a 99. cikk szerinti piacfelügyeleti eljárások keretében merülnek fel. A 73. cikk szerinti 15/10/2 napos határidők a 344/2025. Korm. rendelet értelmében a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, mint MI piacfelügyeleti hatóság felé teljesítendők, a 27. cikk szerinti FRIA eredményéről szóló értesítéshez az AI Office kérdőívsablont dolgoz ki (27. cikk (5) bekezdés).
A magyar KKV a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet alapján egyértelműen azonosíthatja, hogy az 50. cikk szerinti jelölési, a 26. cikk szerinti alkalmazói, a 27. cikk szerinti FRIA, valamint a 73. cikk szerinti súlyosincidens-jelentési kötelezettségek a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter felé teljesítendők, a NAIH-hoz csak GDPR-alapú ügyekben kell fordulni.
| Kötelezettség | Jogszabályi hely | Időpont | Forrás megbízhatósága |
|---|---|---|---|
| 50. cikk szerinti jelölés | 50. cikk, 113. cikk | 2026. augusztus 2. (már alkalmazandó) | igazolt |
| 26. cikk szerinti alkalmazói kötelezettségek | 26. cikk | 2027. december 2. (III. melléklet) / 2028. augusztus 2. (I. melléklet) | igazolt |
| 27. cikk szerinti FRIA | 27. cikk | 2027. december 2. (III. melléklet) | igazolt |
| 73. cikk szerinti súlyosincidens-jelentés | 73. cikk | 2026. augusztus 2. (már alkalmazandó) | igazolt |
| Nemzeti sandbox | 344/2025. Korm. rendelet | 2027. augusztus 2. | igazolt |
7. A vezetői naptár hét döntése 2026. negyedik negyedévétől 2028. augusztus 2-ig
A vezetői naptár hét döntése a magyar KKV-k, fejlesztők és intézményi döntéshozók számára az AI Act alkalmazási sorrendjéhez igazodik. Az első döntés 2026 negyedik negyedévében esedékes: az 50. cikk szerinti jelölési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a hiányosságok pótlása. A jelölési szöveget, a felhasználói felületet, a belső szabályzatot és az incidenskezelési tervet most kell véglegesíteni, mert a 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó kötelezettség a 99. cikk (4) bekezdése szerinti 15 millió euró vagy 3%-os sáv alá esik, és a KKV-mentesítés a két összeg közül az alacsonyabbat jelenti.
A második döntés 2027 első negyedévében: a 26. cikk szerinti alkalmazói kötelezettségek felmérése, a 27. cikk szerinti FRIA előkészítése, valamint a 9–15. cikkek szerinti műszaki dokumentáció alapjainak lefektetése. Ekkor kell eldönteni, hogy a szervezet saját maga fejleszt nagy kockázatú rendszert (szolgáltatói oldal, 16. cikk), vagy harmadik fél rendszerét alkalmazza (alkalmazói oldal, 26–27. cikk). Az AI Act Service Desk Compliance Checkere a besoroláshoz ingyenes tájékoztatást nyújt; a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs.
A harmadik döntés 2027 második negyedévében: a 4. cikk szerinti, az MI-jártasság fejlesztését támogató intézkedések meghozatala, a 14. cikk szerinti emberi felügyeleti terv kidolgozása, valamint a 73. cikk szerinti súlyosincidens-jelentési eljárás bevezetése.
A negyedik döntés 2027 harmadik negyedévében: a 11. cikk szerinti műszaki dokumentáció véglegesítése, a 12. cikk szerinti eseménynaplózási rendszer bevezetése, valamint a 10. cikk szerinti adat- és adatkormányzási eljárás kialakítása. A 11. cikk szerinti műszaki dokumentációt a rendszer teljes életciklusa alatt naprakészen kell tartani, és a piacfelügyeleti hatóság kérésére haladéktalanul be kell mutatni. A 12. cikk szerinti naplózás a 9. cikk szerinti kockázatkezelési rendszerrel összhangban biztosítja a 13. cikk szerinti átláthatóságot.
Ellenőrzött jogi tények a témához. Új alkalmazási dátumok: a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerek kötelezettségei 2027. december 2-tól (eredetileg 2026. augusztus 2.), az I. melléklet szerinti, szabályozott termékbe épített AI kötelezettségei 2028. augusztus 2-tól. Az 50. cikk átláthatósági kötelezettségei (AI-val folytatott kommunikáció jelzése, generált tartalom jelölése) 2026. augusztus 2. óta alkalmazandók. A GPAI-kötelezettségek (51–56. cikk) 2025. augusztus 2. óta hatályosak; az AI Office-t a Bizottság 2024-ben hozta létre. A tiltott gyakorlatok (5. cikk) tilalma 2025. február 2. óta alkalmazandó. Az alkalmazók (deployer) kötelezettségeit a 26. cikk, az alapvető jogokra gyakorolt hatás vizsgálatát (FRIA) a 27. cikk tartalmazza; a 16. cikk a szolgáltatók kötelezettségeiről szól. Az 50. cikk megsértése a 15 millió euró / 3% sávba esik. Az 56. cikk a gyakorlati kódexekről szól (nem hatósági intézkedés), a 47. cikk az EU-megfelelőségi nyilatkozatról (nem az értékelési eljárás). Bírságok (99. cikk): a tiltott gyakorlatok megsértéséért legfeljebb 35 millió euró vagy az előző pénzügyi év globális éves árbevételének 7%-a (a magasabb); a legtöbb egyéb kötelezettség megsértéséért legfeljebb 15 millió euró vagy 3%; hibás, hiányos vagy félrevezető tájékoztatásért legfeljebb 7,5 millió euró vagy 1%; KKV-k és startupok esetében a két összeg közül az alacsonyabb alkalmazandó. Az (EU) 2024/1689 rendeletet az EU Hivatalos Lapjában 2024. július 12-én hirdették ki, és a 113. cikke szerint 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A súlyos incidens fogalmát a 3. cikk 49. pontja határozza meg. Az AI Office az Európai Bizottságon belül működik. A GPAI-modellek szolgáltatóira a 101. cikk szerint legfeljebb 15 millió euró vagy a globális éves árbevétel 3%-a szabható ki. A III. melléklet nyolc felhasználási területet sorol fel (többek között biometria, kritikus infrastruktúra, oktatás, foglalkoztatás, alapvető szolgáltatások, bűnüldözés, migráció, igazságszolgáltatás). Súlyos incidens bejelentése: a nagy kockázatú rendszerek szolgáltatóinak a 73. cikk szerint a tudomásszerzést követően legkésőbb 15 napon belül (kiterjedt jogsértésnél 2, halálesetnél 10 napon belül); a szisztémás kockázatú GPAI-modellek szolgáltatóinak az 55. cikk szerint indokolatlan késedelem nélkül az AI Office felé. A 4. cikk (MI-jártasság) a módosítás után a személyzet MI-jártasságának fejlesztését támogató intézkedések meghozatalát kívánja, nem konkrét jártassági szintet. A harmonizált szabványok (CEN-CENELEC JTC 21) legkorábban 2026 végére készülnek el. Az Európai Bizottság 2025. október 8-án indította az AI Act Service Desket és a Single Information Platformot (ai-act-service-desk.ec.europa.eu): Compliance Checker, AI Act Explorer és kérdésbeküldő űrlap; a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs.
Ellenőrzött jogi tények a témához. A 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott, szintetikus tartalmat generáló MI-rendszerek szolgáltatóinak az 50. cikk (2) bekezdésének 2026. december 2-ig kell megfelelniük (111. cikk (4) bekezdés).
A hét vezetői döntés együttesen biztosítja, hogy 2027. december 2-ára a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerek, 2028. augusztus 2-ára pedig az I. melléklet szerinti szabályozott termékbe épített MI-komponensek megfeleljenek az AI Act követelményeinek. A magyarorszag.ai Tudástára a témát magyar nyelven, hivatalos forrásokra hivatkozva követi; a fiókregisztráció díjmentes, a konkrét kötelezettségeket a hivatalos forrásból kell ellenőrizni.
Kulcs-megállapítások
- 01
Az AI Act 2025 februárjától 2028 augusztusáig tartó lépcsős alkalmazása a 113. cikk és az (EU) 2026/1744 rendelet szerint öt dátumra oszlik, és a magyar vezetőknek e dátumokhoz kell igazítaniuk a felkészülést.
- 02
2026. augusztus 2. óta alkalmazandó az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettség, amely a chatbotok és a generált tartalom jelölését írja elő, 15 millió euró vagy 3%-os sávval sújtva a mulasztást.
- 03
2027. december 2-ától alkalmazandók a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó szolgáltatói és alkalmazói kötelezettségek, beleértve a 27. cikk szerinti FRIA-t és a 73. cikk szerinti súlyosincidens-jelentést.
- 04
2028. augusztus 2-ától alkalmazandók az I. melléklet szerinti szabályozott termékbe épített MI-komponensek kötelezettségei, a 16. cikk szerinti szolgáltatói és a 43. cikk szerinti megfelelőségi értékelési eljárással.
- 05
A magyar végrehajtás a 2025. évi LXXV. törvénnyel és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel megtörtént: a piacfelügyeleti hatóság a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, a NAIH adatvédelmi hatóságként a GDPR-ügyekben illetékes.
- 06
A 99. cikk (6) bekezdése szerinti KKV- és startup-mentesítés minden sávra, így az 5. cikk megsértésére is alkalmazandó, és a magyar mikro- és kisvállalkozások számára a két összeg közül az alacsonyabb jelenti a tényleges bírságmaximumot.
Gyakori kérdések
Mikor kellett volna felkészülni a 2026. augusztus 2-i jelölési kötelezettségre?
Az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettség 2026. augusztus 2-án lépett alkalmazásba, és a 99. cikk (4) bekezdése szerinti 15 millió euró vagy 3%-os sávval sújtja a mulasztást.
Mi a 2027. december 2-i határidő lényege?
A 2027. december 2-i határidő a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerekre vonatkozik, és a szolgáltatói oldalon a 9–15. cikkek szerinti kockázatkezelési, adatkormányzási, műszaki dokumentációs, naplózási, átláthatósági, emberi felügyeleti és pontossági követelményeket, valamint a 43. cikk szerinti megfelelőségi értékelést jelenti. Az alkalmazói oldalon a 26. cikk szerinti kötelezettségek és a 27. cikk szerinti FRIA a központi elem.
Mi a 2028. augusztus 2-i határidő lényege?
A 2028. augusztus 2-i határidő az I. melléklet szerinti szabályozott termékbe épített MI-komponensekre vonatkozik, és a 16. cikk szerinti szolgáltatói kötelezettségeket, a 43. cikk szerinti megfelelőségi értékelést, valamint a termékre vonatkozó uniós jogszabály szerinti eljárásba integrált 9–15. cikkek szerinti MI-specifikus követelményeket jelenti. Az orvostechnikai eszköz, gépjármű, játék területén a magyar gyártónak e dátumig kell integrálnia az MI-komponenst.
Hogyan érinti a KKV-mentesítés a magyar kisvállalkozásokat?
A 99. cikk (6) bekezdése értelmében KKV-knál és startupoknál a két összeg közül az alacsonyabbat kell alkalmazni minden sávra, beleértve az 5. cikk szerinti tiltott gyakorlatok 35 millió eurós vagy 7%-os sávját is.
Mi a NAIH szerepe az AI Act végrehajtásában?
A NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) továbbra is az általános adatvédelmi hatóság, a GDPR-alapú ügyekben illetékes, de a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet a NAIH-ot nem jelöli ki MI piacfelügyeleti hatóságnak. Az AI Act szerinti piacfelügyelet a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság.
Mit kell tennie egy magyar KKV-nak 2026 negyedik negyedévében?
A magyar KKV-nak 2026 negyedik negyedévében kell ellenőriznie az 50. cikk szerinti jelölési kötelezettség teljesítését, el kell készítenie a 26. cikk szerinti alkalmazói kötelezettségek felmérését, meg kell terveznie a 27. cikk szerinti FRIA-t, és a 4. cikk szerinti AI-műveltségi intézkedéseket. Az AI Act Service Desk Compliance Checkere ingyenesen elérhető, de a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs.
Honnan tájékozódhat egy magyar vezető az AI Act-ről?
Az AI Act Service Desk és a Single Information Platform (a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs) a Compliance Checker, az AI Act Explorer, valamint a kérdésbeküldő űrlap segítségével ingyenes tájékoztatást nyújt. A magyar végrehajtásról a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet, a NAIH weboldala, valamint a 2025. évi LXXV. törvény ad felvilágosítást.
Hol követhető a téma magyar nyelven, és mit ad ehhez a magyarorszag.ai?
A magyarorszag.ai Tudástára magyar nyelven, hivatalos forrásokra hivatkozva dolgozza fel az AI Act és a kapcsolódó magyar jogszabályok változásait. A fiókregisztráció díjmentes. A konkrét kötelezettségeket minden esetben a hivatalos forrásból – EUR-Lex, njt.hu, az Európai Bizottság AI Act Service Deskje – kell ellenőrizni.
Források és hivatkozási alap
- (EU) 2024/1689 rendelet – az AI Act alapdokumentuma, kihirdetve 2024. július 12-én, hatályos 2024. augusztus 1-jétől https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj
- (EU) 2026/1744 rendelet – a Digital Omnibus on AI, módosítja az AI Act alkalmazási dátumait, hatályos 2026. július 27-től https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2026/1744/oj
- AI Act Service Desk és Single Information Platform – a Bizottság 2025. október 8-án indította, 2026 októberében hat nyelven elérhető https://ai-act-service-desk.ec.europa.eu/en
- 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet – a magyar AI Act végrehajtási rendelet, a piacfelügyeleti és bejelentő hatóság kijelölése https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2025-344-20-22
- 2025. évi LXXV. törvény – a magyar AI Act jogharmonizációs törvény https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2025-75-20-22
- NAIH – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a GDPR-alapú ügyekben illetékes https://www.naih.hu/
- CEN-CENELEC JTC 21 – a harmonizált szabványok munkacsoportja, 2026 végétől várható szabványkibocsátás https://www.cencenelec.eu/areas-of-work/cen-cenelec-topics/artificial-intelligence/
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
A magyarorszag.ai platform projektvezetője, a Magyar Mesterséges Intelligencia Szövetség szakmai keretében. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel; hozzá tartozik a mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, a digitális munkatársak bevezetése, a megfelelőségi és minősítési módszertan, valamint a platform tartalmi irányítása.