AI Act 50. cikk: az átláthatósági kötelezettség 2026-ban

Az 50. cikk (1) bekezdése azokat az AI-rendszereket célozza, amelyek közvetlen interakcióban állnak a felhasználóval. A gyakorlatban ide tartoznak a weboldalakon futó chatbot-widgetek, a call-center-hívásokat fogadó virtuális ügynökök, a hangalapú call-botok és a beágyazott termékfunkciók (például egy alkalmazásba épített AI-kereső vagy AI-coach). A kötelezettség nem a felület típusától függ, hanem attól, hogy a rendszer maga AI, és közvetlenül kommunikál a felhasználóval. Ez a megfogalmazás szélesebb, mint a „chatbot” szűk fogalma, mert kiterjed a hangasszisztensekre és a szövegesen kívüli modalitásokra is.

A jelölés formáját a rendelet nem írja elő gépiesen, de a tájékoztatásnak érthetőnek kell lennie a felhasználó számára, és a rendszer működésének korai szakaszában kell megjelennie. Ez a gyakorlatban három réteget jelent: egyrészt a felhasználói felületen (UI) megjelenő, szöveges vagy ikonikus értesítést („Ön AI-asszisztenssel beszélget”), másrészt a mögöttes metaadat-réteget, amely géppel olvasható és automatizált eszközökkel ellenőrizhető, harmadrészt a szolgáltatási feltételekben és az adatkezelési tájékoztatóban rögzített, háttér-információt. A három réteg együtt adja azt a „felhasználó által észlelhető” jelleget, amelyet az 50. cikk megsértésének vizsgálatakor a hatóság mérlegel.

A chatbot és a hangasszisztens jelölésénél az egyik leggyakoribb hiba, hogy a szolgáltató a felhasználót csak a beszélgetés végén vagy a weboldal láblécében tájékoztatja. A 2026-os alkalmazásban az értesítésnek az első üzenetváltás előtt, a felhasználó által azonnal észlelhető módon kell megjelennie. A hangalapú csatornákon a jelölés auditív formában is szükséges, például a hívás kezdetén elhangzó „Ez a hívás AI-asszisztenssel folytatódik” mondattal, amelyet a hangbot is érthetővé tesz.

A szolgáltató és az alkalmazó közötti felelősség-megosztás a chatbot-jelölésnél is kulcskérdés. Ha egy vállalkozás harmadik féltől származó AI-szolgáltatást (pl. felhőalapú chatbot-platformot) integrál a saját weboldalába, a jelölést a felhasználó felületén az alkalmazó jeleníti meg, de a metaadatokat és a rendszer azonosítóját a szolgáltató biztosítja. A szerződéses gyakorlatban ezért érdemes a chatbot-szolgáltatásra vonatkozó szerződésben az 50. cikk szerinti kötelezettségeket, a jelölés formátumát és a metaadatok átadását írásban rögzíteni.

Az 50. cikk (2) bekezdése a géppel előállított vagy géppel manipulált szöveg, kép, hang és videó géppel olvasható jelölését írja elő a szolgáltatóknak, a (4) bekezdés pedig az alkalmazókra ró közlési kötelezettséget a deepfake-tartalomnál. A jelölésnek „AI által generáltnak” vagy azzal egyenértékűnek kell lennie a tartalom kontextusában, és a felhasználó számára érthető módon kell megjelennie. A mélyhamisítás (deepfake) esetében a jelölést a tartalom kontextusában is láthatóvá kell tenni: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a videó vagy hangfelvétel leírásában, a poszthoz csatolt szövegben, valamint a lejátszó felületen egyaránt meg kell jelennie az „AI által generált” vagy „AI által manipulált” megjelölésnek.

A szöveges tartalom jelölése a legkevésbé egységes terület. Az AI által generált szövegek – cikkek, összefoglalók, közösségi médiában közzétett posztok, ügyfélszolgálati válaszok – esetében a jelölést a szöveg kontextusában kell elhelyezni, és a felhasználó számára észlelhető módon kell megjelennie. A metaadat-szintű jelölés (pl. HTML-meta tag, JSON-LD) nem helyettesíti a felhasználó felületén megjelenő tájékoztatást, de kiegészíti azt. Az AI Act Service Desk által üzemeltetett Compliance Checker a jelölés formátumával kapcsolatos kérdések megválaszolásában is segítséget nyújt; a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs.

A képi tartalom jelölése az AI-képalkotás és a képszerkesztés terjedésével párhuzamosan a leglátványosabb kihívás. A gyakorlatban a jelölést a kép kontextusában kell elhelyezni: a képaláírásban, a poszt szövegében, vagy a kép sarkában megjelenő vízjel formájában. A metaadat-szintű jelölés – például az IPTC vagy az XMP-metaadatokban rögzített „AI-generated” jelzés – a keresőmotorok és a tartalomellenőrző eszközök számára olvasható, de a felhasználó számára csak a felületi jelölés látható.

A hang- és videotartalom jelölése a chatbot-jelöléshez hasonló auditív és vizuális rétegeket igényel. Hang esetén a jelölést a fájl kontextusában (cím, leírás), valamint a lejátszó felületén kell megjeleníteni; videó esetén a lejátszás előtt és a videó leírásában egyaránt. A mélyhamisítás (deepfake) speciális esete az, amikor egy valós személy arcát vagy hangját szintetikus eszközzel manipulálják: ilyenkor a jelölésnek a tartalom kontextusában – a videó címében, a leírásban, a lejátszó felületén – láthatónak kell maradnia.

A jelölés mélységéről a végrehajtási jogszabály és a hatósági gyakorlat dönt. A magyar végrehajtásban a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet a jelölés részletszabályait nem rögzíti; a részletszabályokat a végrehajtási jogszabály és az MI piacfelügyeleti hatóság – a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter – gyakorlata állapítja meg. A NAIH nem az AI Act szerinti piacfelügyeleti hatóság, így az 50. cikkel kapcsolatos jelölési kérdésekben a NAIH-hoz nem kell fordulni. A 99. cikk (6) bekezdése szerinti KKV/startup-kedvezmény a két összeg közül az alacsonyabb alkalmazását írja elő, és az 50. cikk megsértésére is vonatkozik, ha a szolgáltató vagy alkalmazó KKV vagy startup.