Hatályos a Digital Omnibus 2026: mi tolódott, mi maradt

A III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségek 2026. augusztus 2. helyett 2027. december 2-től alkalmazandók. E körbe tartoznak egyes biometrikus azonosító rendszerek, a kritikus infrastruktúra biztonsági elemei, az oktatási és foglalkoztatási döntéstámogató rendszerek, valamint a bűnüldözési eszközök.

Változatlanul hatályosak az 5. cikk szerinti tiltott gyakorlatok tilalma, amely 2025. február 2. óta alkalmazandó. Ez alá tartozik a tudatos manipuláció, a kiszolgáltatott csoportok kihasználása, a társadalmi pontozás (social scoring), a valós idejű biometrikus távoli azonosítás egyes rendőrségi alkalmazásai és a hangulatfelismerő rendszerek bizonyos formái. Az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2-től érvényesek, függetlenül attól, hogy a rendszer egyébként nagy kockázatú-e.

A GPAI-modellekre (általános célú AI-modellekre) vonatkozó 51–56. cikkek 2025. augusztus 2. óta alkalmazandók. A módosítás egyik fontos, de ritkábban hangsúlyozott eleme, hogy a 4. cikk eredeti „AI-műveltség” (AI literacy) követelménye átalakult: most már a szolgáltatóknak és az alkalmazóknak a személyzet MI-jártasságának fejlesztését támogató intézkedéseket kell hozniuk, nem egy konkrét kompetenciaszint elérését kell biztosítaniuk.

A „nagy kockázatú” rendszerek fogalma az AI Act két mellékletéből táplálkozik.

A szolgáltatók kötelezettségei a 16. cikk alá tartoznak (a teljesség igénye nélkül): kockázatkezelési rendszer (9. cikk), minőségirányítási rendszer (17. cikk), műszaki dokumentáció (11. cikk és a IV. melléklet), automatikus naplózás (12. cikk), átláthatóság és tájékoztatás (13. cikk), emberi felügyelet (14. cikk), pontosság-robusztusság-kiberbiztonság (15. cikk), valamint a megfelelőségi értékelés elvégzése.

A 26. cikk az alkalmazók (deployer) kötelezettségeit sorolja: emberi felügyelet biztosítása, a 14. cikkben foglaltak figyelembevételével; a rendszer használatának nyomon követése; az érintett természetes személyek tájékoztatása a 13. cikk szerinti átláthatósági szabállyal összhangban; a 73. cikk szerinti súlyosincidens-bejelentés.

A megfelelőségi értékelés formája a III. melléklet szerinti rendszereknél jellemzően belső ellenőrzés (modul A) vagy a bejelentett szervezet által végzett értékelés, míg az I. melléklet szerinti, termékbe épített rendszereknél a termékre vonatkozó horizontális ágazati szabályokhoz igazodik. Magyarországon az MI bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, míg az MI piacfelügyeleti hatóság és az egyetlen kapcsolattartó pont a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter.

A 99. cikk szerinti bírságok az AI Act egyik legkonkrétabb és legkevésbé vitatott blokkja: a szankciók sávosak, és a tiltott gyakorlatok (5. cikk) megszegését a legsúlyosabb összeggel sújtják. A felső határ 35 millió euró vagy az előző pénzügyi év globális éves árbevételének 7%-a, és a kettő közül a magasabb alkalmazandó. Ez az összeg a 2024/1689 rendelet 99. cikk (3) bekezdésében szerepel.

A KKV-kra és a startupokra a 99. cikk (6) bekezdése enyhítést ír elő: a fenti három sávban a két összeg közül az alacsonyabb alkalmazandó, nem a magasabb.

A magyar szabályozás a piacfelügyeleti hatóság és a bejelentő hatóság kijelölésével biztosítja, hogy az (EU) 2026/1744 rendeletben foglalt hatáskörök működjenek. Az MI piacfelügyeleti hatóság és az egyetlen kapcsolattartó pont a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, az MI bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A NAIH nem piacfelügyeleti hatóság és nem bejelentő hatóság: kizárólag az adatvédelmi jogszabályok (GDPR, Infotv.) alapján jár el.

Az Európai Bizottság 2025. október 8-án indította el az AI Act Service Desket és a Single Information Platformot, amely az ai-act-service-desk.ec.europa.eu oldalon érhető el. A platform célja, hogy a szolgáltatók, alkalmazók és hatóságok egységes helyen kapjanak tájékoztatást a szabályokról, eszközöket használjanak az önbecsléshez, és kérdéseket küldhessenek be a Bizottságnak. A platform három fő eszköze a Compliance Checker, az AI Act Explorer és a kérdésbeküldő űrlap; a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs.

A Compliance Checker az önellenőrzés eszköze: a szolgáltató megadja a rendszer rendeltetését, a felhasználási területet és a fő jellemzőket, a rendszer jelzi, hogy az AI Act mely cikkei alkalmazandók, és milyen kötelezettségek merülnek fel. A vizsgálat nem helyettesíti a megfelelőségi értékelést, nem hatósági döntés, és nem mentesít a 99. cikk szerinti bírságok alól.

A magyar szolgáltatók és alkalmazók számára a legfontosabb kérdés, hogy a rendszerük beleesik-e az I. vagy a III. melléklet hatálya alá, és ha igen, mikor indul a kötelezettség. A tájékoztatás hivatalos forrása az AI Act Service Desk, a NAIH és a nemzeti jogszabályok (njt.hu). A tájékoztató jellegű önbecslés hasznos, de a felelősség a szolgáltatónál marad.

A 2026. július 27-i hatálybalépéssel a magyar KKV-k, fejlesztők és intézményi döntéshozók számára négy konkrét lépés körvonalazódik. Először: minden, AI-rendszert üzemeltető szervezetnek kell egy belső AI-nyilvántartás (AI inventory): milyen rendszereket működtet, milyen célra, milyen beszállítótól, és a rendszer az I. vagy a III. melléklet alá tartozik-e. Ez a nyilvántartás a 9. cikk szerinti kockázatkezelési rendszer előszobája, és a 2027. december 2-i határidőig kell elkészülnie a III. melléklet szerinti rendszereknél.

Harmadszor: a 4. cikk szerinti, az MI-jártasság fejlesztését támogató intézkedések programszerű kötelezettséget jelentenek. A szolgáltatónak és az alkalmazónak írásos belső szabályzattal, képzési tervvel, valamint a képzések nyilvántartásával kell rendelkeznie. Ez a felkészülés 2026-ban viszonylag alacsony költséggel elvégezhető, és 2027-re már jól karbantartható.

A magyar szolgáltatók és alkalmazók számára a Service Desk 2026-ban alapvető tájékozódási pont, bár a felület 2026. október 20-án mérve angol, német, francia, olasz, spanyol és lengyel nyelven érhető el, magyar nyelvű változata nincs. A Compliance Checker, az AI Act Explorer és a kérdésbeküldő űrlap a három legfontosabb eszköz. A magyar végrehajtási szabályok 344/2025. Korm. rendelet szerinti értelmezéséhez a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság elérhetősége a mértékadó. A NAIH kizárólag adatvédelmi kérdésekben illetékes, ezért az AI Act hatálya alá tartozó bejelentéseket nem a NAIH-hoz, hanem a miniszterhez kell benyújtani.

Ellenőrzött jogi tények a témához. Új alkalmazási dátumok: a III. melléklet szerinti önálló nagy kockázatú rendszerek kötelezettségei 2027. december 2-tól (eredetileg 2026. augusztus 2.), az I. melléklet szerinti, szabályozott termékbe épített AI kötelezettségei 2028. augusztus 2-tól. Az 50. cikk átláthatósági kötelezettségei (AI-val folytatott kommunikáció jelzése, generált tartalom jelölése) 2026. augusztus 2. óta alkalmazandók. A GPAI-kötelezettségek (51–56. cikk) 2025. augusztus 2. óta hatályosak; az AI Office-t a Bizottság 2024-ben hozta létre. A tiltott gyakorlatok (5. cikk) tilalma 2025. február 2. óta alkalmazandó. Az alkalmazók (deployer) kötelezettségeit a 26. cikk, az alapvető jogokra gyakorolt hatás vizsgálatát (FRIA) a 27. cikk tartalmazza; a 16. cikk a szolgáltatók kötelezettségeiről szól. Az 50. cikk megsértése a 15 millió euró / 3% sávba esik. Az 56. cikk a gyakorlati kódexekről szól (nem hatósági intézkedés), a 47. cikk az EU-megfelelőségi nyilatkozatról (nem az értékelési eljárás). Bírságok (99. cikk): a tiltott gyakorlatok megsértéséért legfeljebb 35 millió euró vagy az előző pénzügyi év globális éves árbevételének 7%-a (a magasabb); a legtöbb egyéb kötelezettség megsértéséért legfeljebb 15 millió euró vagy 3%; hibás, hiányos vagy félrevezető tájékoztatásért legfeljebb 7,5 millió euró vagy 1%; KKV-k és startupok esetében a két összeg közül az alacsonyabb alkalmazandó. Az (EU) 2024/1689 rendeletet az EU Hivatalos Lapjában 2024. július 12-én hirdették ki, és a 113. cikke szerint 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A súlyos incidens fogalmát a 3. cikk 49. pontja határozza meg. Az AI Office az Európai Bizottságon belül működik. A GPAI-modellek szolgáltatóira a 101. cikk szerint legfeljebb 15 millió euró vagy a globális éves árbevétel 3%-a szabható ki. A III. melléklet nyolc felhasználási területet sorol fel (többek között biometria, kritikus infrastruktúra, oktatás, foglalkoztatás, alapvető szolgáltatások, bűnüldözés, migráció, igazságszolgáltatás). Nemzeti szabályozási sandboxokat 2027. augusztus 2-ig kell felállítani. Súlyos incidens bejelentése: a nagy kockázatú rendszerek szolgáltatóinak a 73. cikk szerint a tudomásszerzést követően legkésőbb 15 napon belül (kiterjedt jogsértésnél 2, halálesetnél 10 napon belül); a szisztémás kockázatú GPAI-modellek szolgáltatóinak az 55. cikk szerint indokolatlan késedelem nélkül az AI Office felé. A 4. cikk (MI-jártasság) a módosítás után a személyzet MI-jártasságának fejlesztését támogató intézkedések meghozatalát kívánja, nem konkrét jártassági szintet.

A harmonizált szabványok (CEN-CENELEC JTC 21) legkorábban 2026 végére készülnek el, és a megfelelőség vélelmezéséhez nyújtanak alapot. A szabvány alkalmazása nem kötelező: a szolgáltató más módon is igazolhatja a megfelelőséget, de a szabvány alkalmazása gyorsítja a megfelelőségi értékelést. A magyarorszag.ai Tudástára a témát magyar nyelven, hivatalos forrásokra hivatkozva követi; a fiókregisztráció díjmentes, a konkrét kötelezettségeket a hivatalos forrásból kell ellenőrizni.